Fogjátok a kezetekbe a jéghideg koktélotokat, és hűsöljetek egy kicsit Bucival és Tibivel. Aztán olvasgassatok egy kicsit, chateljetek, és vegyetek részt versenyeken! Ha ezt mind meguntátok, akkor nézzetek be az Extrákba, szerepjátékozzatok.
Nincs sok kivetésem a cserével kapcsolatban, csupán annyi, hogy legyen tartalmas az oldal. Ha nincs sok tartalom az oldaladon, de szimpatikus vagy (és persze az oldalad is), akkor figyelni foglak, és írok majd. Általában nem azt nézem, hogy a kinézet milyen (bár az is számít), hanem mennyi a tartalom, és a látogatóiddal hogyan viselkedsz. Nem nézem a témát, ha egy oldal jó, akkor bármilyen témakörben megállja a helyét (szerintem). Nem nézem, hogy mennyi összlátogatód van, mert nem ezen múlik egy oldal. Látogatók úgyis jönnek-mennek idővel, úgyhogy ez lényegtelen. Viszont annyi a kérésem, hogy ha cserélünk, akkor elit-be tegyél ki, ne top-ba! Köszönöm!
Én vagyok az új szerkesztő, Chermi. :)
Steve azt mondta, hogy írhatnék magamról pár szót.. szóóóval.. egy 19 éves lány vagyok, nagyon szeretek főzni-sütni, úgyhogy tőlem majd recepteket fogtok látni leginkább, de lehet, hogy néha teszek fel a legújabb kozmetikai, sminktermékeimről is értékeléseket.
Billy Wilhelm hazafelé sétál a munkahelyéről az éjszaka közepén. (Nem, ő nem az a Billy Wilhelm, aki az amerikai válogatott baseball csapatban játszott; ő az a Billy Wilhelm, aki az apja gyorséttermében dolgozik, és éjszakánként az izzadság, valamint zsírfoltos uniformisában sétál haza, mert még buszra sem telik neki.) Az utca New Yorkhoz, főként Manhattanhez képest szokatlanul kihalt, és talán a szmognak, talán valamiféle felhő-láncolatnak köszönhetően az éjszaka még sötétebb, mint amúgy; még a közvilágítás is kiégett, mint valami önmagát beteljesítő baljóslat. Ezenkívül minden olyan, mint máskor; a beton leheli magából a nappali forróságot, a bőre pedig nyálkássá vált a szmogos-sós, magas páratartalmú levegőtől. Más már vetkőzne, de őt ez nem zavarja, mert a sütő mellé lett beosztva (annak is van előnye, mint láthatjuk). Az egyik lépésnél belerúg egy alumínium üdítős dobozba, mire az nekicsapódik egy kukának, hatalmas zajt csapva a szűk utcában, mire a kóbor, kukabúvár macskák riadva rebbennek szét. Billy egy jót mosolyodik ezen. A következő lépésnél viszont eszébe jutnak fájó emlékek, amitől már inkább vicsorog, mintsem mosolyog.
(- Egy semmirekellő gyerek vagy! – háborgott az apja. – Igazán kezdhetnél magaddal már valamit!
- Te meg semmirekellő apa – válaszolta nyugodt hangon, ezzel lezárva a témát, amiből egyikük sem jött ki jól, tehát Billy végül saját lakás után nézett, aminek mindketten kifejezetten örültek, csak hogy munkája sem volt. Így kötött ki az apja gyorséttermében.)
Varázsló egy hatalmas injekciós tűvel közeledik felé. Mindig is irtózott a tűktől; de még jobban a herointól.
- Na, ne ficánkolj annyira – morogja. Beleszúrja a karjába a tűt, de szinte meg sem érzi. Egy jó ideig várja a kellemes érzést, amiről a herkások szoktak mesélni, de nem érez semmit, csak lassan eltűnik a fájdalom innen-onnan, a végtagjai pedig elnehezednek.
- Micky – nyögi. Nem tudja a szemeit kinyitni, és mosolyognia kell. Még sosem ejtette ki a keresztnevét.
- Most meg mi van? – hallja a hangját egyre távolabbról. – Nyugodjá’ má’ meg! Nem heroint adtam be… na, jó, lehet, hogy maradt valamennyi benne, de attól nem fogsz függőséget kapni – az utolsó szavak összemosódnak, és nem érti őket. Átzuhan egy teljesen más világba, lebeg a semmiben.
Natasha cseresznyés szájfényét érzi az ajkain, majd a nyelvén. Imádja azt az ízt, és már egy jó ideje nem érezte. Kinyitja a szemeit, mindenhol sötétség, előtte pedig Natasha áll.
A szemgödrei üresek, és az arcán végigfolyt a vér.
Enzo sikítani akar, de nem tud, mert a szájfény kitölti az egész száját, a sűrű nedvtől nem tud beszélni. A szájzugán kifolyik egy-egy vékony sugárban, ő pedig csak nyeli, de egyre több lesz. Már mindenhol azt a mű, édes cseresznye ízt érzi, már nem csak a szájában, hanem mindenében; a nő halott ujjaival nyúl felé, ő pedig lehajtja a fejét, és elkezd hányni. Vöröset.
Vért.
Egyre csak hányja ki, és rosszul van, szédül, fáj a hasa, mintha láncfűrésszel estek volna neki. Átzuhan egy másik álomba. Az Édenkertben van, talán ő maga Ádám? Nem tudja, de az egész úgy néz ki, mint gyerekkorában, a gyerek Bibliájában, amit az anyja egyik barátnőjétől kapott.
Az apja ott áll felette, fenyegetően néz rá, mellette a hittantanárnője, kitartott mutatóujjal.
- Rossz voltál – mennydörgi az apja hangja.
- Ez a cucc még rosszabb – öklendezi fel a szavakat.
Ömleni kezd az eső az égből, a víz eláraszt mindent.
Hol egy bárka?, kérdezi magától. Nincs sehol bárka, a víz pedig már a mellkasáig ér.
- Meg kell halnod a bűneidért – folytatja az apja. – És vágd le a hajadat.
- De hát Jézusnak is hosszú volt a haja – az álláig ér már a rengeteg eső.
- Igen, de ő gyalog járt mindenhova. Add szépen ide a slusszkulcsodat.
Átnyújtja neki, és nem érti az egészet. Szép lassan belefullad a vízbe, és átöleli a sötétség, a csend, és a nyugalom.
Na, végre meghaltam, gondolja, mielőtt elveszti a tudatát.
Új történetet indítottam, mint látjátok, Halálra ítélve címen. Ez életem első fantasy története, úgyhogy a hibákat nézzétek el nekem ^^" ide kattintva olvashatjátok az első fejezetet, ami elég rövidke lett, de maga a történet összességében viszonylag hosszú.
A Tisza-tavi templomok útján elnevezésű projekt keretében Európai Uniós támogatással nyolc templomot újítanak fel az év végéig. Köztük van a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tomajmonostra katolikus temploma is, ahol a nem mindennapi üvegcsét megtalálták.
A rendhagyó esemény alkalmából tartott sajtótájékoztatón Fazekas Szabolcs, a település polgármestere elmondta, hogy Tomajmonostorán többen is élnek a 75 évvel ezelőtti sorok íróinak leszármazottai, ismerősei közül. A tomajmonostorai katolikus templom 1928-ban épült a lakosság, az egyház és gróf Nemes János közreműködésével.
A keresztgömbben talált üveg 1939-ben tintával írt emléksorokat őrzött háromnegyed évszázadon át. Köztük a templom bádogosáét, az egykor az épület mellett lakó Ádám Sándorét, valamint Barczi József kántortanítóét, aki így fejezi be sorait: "Utókor! Gondolj hálával elődeid nehéz verítékes munkájára!" Bernáth István, a falu fűszeres, rőfös kereskedője 1939. június 22-i dátummal többek között ezt vetette papírra: "Isten kegyelméből éltünk és jelen voltunk ezen gömb lezárásánál, melynek hosszú évezredeken keresztül hirdetni kell az igazi keresztény hitet. Átközött legyen az a kéz,mely romboló szándékkal hozzá nyúlna."
A sajtótájékoztató végén Mészáros Ferenc plébános megáldotta a kapszulába helyezett leveleket, majd az 1939-ből származó feljegyzéseket maiakkal kiegészítve egy új időkapszulába zárva visszatették az eredeti helyükre.
Elgondolkodtató cikk, ti mit írnátok egy ilyen időkapszulába?! :)
Azt hiszem, hogy egyszer már írtam róla. Igen, írtam.
Nos, ez a kis programocska azoknak jó, akiknek hiányzik az msn, vagy unják a fészbúkot, és a szkájpot, vagy csak visszaakarják hozni egy kicsit az msnes időszakot az életükbe.
Azt hiszem, ennél többet nem igazán tudok így mondani róla, ezért itt van a hivatalos oldal. Nézzétek meg, ha érdekel. :)
Én egy kis trükkel olyanná változtattam a kinézetet, mint amilyen valaha az msn volt. Ha valakinek esetleg megtetszett, az felvehet: stevevagyok a felhasználónevem. És természetesen szívesen átküldöm az msnes hangulatjeleket és kinézetet, ha valakinek kell. ^^
Sziasztok, Sztív nem egyedül fog szerkeszteni, hanem én is amiben tudok, majd segítek neki! :) Remélem, sikerül felpörgetni az oldalt, van is néhány ötletem, ha kíváncsiak vagytok egy legközelebbi posztban leírom.
"Szia! Miújság? Az 'admin' csaknem spanyolul tanul? Ez nagyon jó, ha ez így van, de ahogy látom, ez nem épp egy általános nyelv, amit mindenki megért. Talán, egy másik nyelvet kéne alkalmaznod, amit jobban megértenek, bár igaz, hogy a spanyol egy nagyon szép, és természetesen különleges nyelv."
Elgondolkodtam azon, hogy most ez egy spam, amit egy bot írt, vagy valaki csak szopat, vagy valaki tényleg komolyan gondolta.
AJÁNLOM AZ OLDALT
¡Hola chicos!
