|
¡Hola chicos!
Fogjátok a kezetekbe a jéghideg koktélotokat, és hűsöljetek egy kicsit Bucival és Tibivel. Aztán olvasgassatok egy kicsit, chateljetek, és vegyetek részt versenyeken! Ha ezt mind meguntátok, akkor nézzetek be az Extrákba, szerepjátékozzatok.
Kellemes időtöltést HeyHey-en!
heyheygp@gmail.com
| |
|
Feltételek
Nincs sok kivetésem a cserével kapcsolatban, csupán annyi, hogy legyen tartalmas az oldal. Ha nincs sok tartalom az oldaladon, de szimpatikus vagy (és persze az oldalad is), akkor figyelni foglak, és írok majd. Általában nem azt nézem, hogy a kinézet milyen (bár az is számít), hanem mennyi a tartalom, és a látogatóiddal hogyan viselkedsz. Nem nézem a témát, ha egy oldal jó, akkor bármilyen témakörben megállja a helyét (szerintem). Nem nézem, hogy mennyi összlátogatód van, mert nem ezen múlik egy oldal. Látogatók úgyis jönnek-mennek idővel, úgyhogy ez lényegtelen. Viszont annyi a kérésem, hogy ha cserélünk, akkor elit-be tegyél ki, ne top-ba! Köszönöm!
| |
|
|
|
Mély álomba szenderültem. Végre az egész éjszakát végig tudtam úgy aludni, hogy maximum kétszer ébredtem fel... ilyen nem sokszor fordult elő az utóbbi időben.
De reggel arra ébredtem, hogy dörömbölnek az ajtón, és...
- Buci! Buci! Nyisd ki, vagy bemegyünk!
Álmos szemekkel kilépdeltem a szobámból, és láttam, hogy abuci már megy nyitni az ajtót. Az egyik kezében egy pink plüssállat volt, és ha minden igaz, akkor egy pingvin. Amikor észrevette, hogy én észrevettem, eldugta a háta mögé.
- Ki az? - kiáltott. Ekkor berúgták az ajtót, őt pedig leütötték vele véletlenül, majd rávetették magukat, megkötözték és kirángatták a lakásból. Odasétáltam, megszemléltem a kirúgott ajtót.
- Hé! Hé, ti! Legalább az ajtót visszaszerelhetnétek...
De semmi, senki nem reagált rá. A fejem nagyon sajgott.
- Köcsög kommandósok! - gondoltam magamban. - Most szerelhetek ajtót is, így szombat délelőtt, mellesleg abucit is elvi... - elgondolkodtam.
- ELVITTÉK!!! ÉLJEEEN!! Mától buli van! - sikongatoztam hangosan. - Le van szarva, hogy szombaton ajtót kell szerelnem, éljen a szomba...
- Kedd van, hülye gyerek! - mondta egy férfi hang, és ismét elsötétült előttem az egész világ.
Egyszer csak kezdtem ébredezni. A fejem sajgott, és rettentően fájt. Körülöttem zsivaly volt.
- Miért ütötted le a gyereket??? - kérdezte egy hang.
- Mert felébresztett!!
- És? Akkor mi van??
- Aludni akartam volna!
Civakodtak. Az egyik Stohl Buci volt a másik...
- Egyébként is, ki vagy te, hogy az én házamba leüsd a Steve-et?
- Kasza Tibi! Maga Kasza Tibi! - szólaltam meg.
Mindketten rámnéztek.
- Jaj, Steve... - mondta ellágyult hangon. - Aludj csak. Mi csak... - ránézett Kasza Tibire.
- Beszélgettünk, mint férfi a férfival!
- Nekem nem úgy tűnt. - mondtam. - Buci, téged nem elvittek?
- Ööö... az csak egy jelenet volt a legújabb filmembe.
- Ja, rendben.
Többet nem veszekedtek aznap, bár még mindig nem értettem, hogy Tibi miért lakik nálunk. Vagy egyáltalán... hogy is került hozzánk? Valami rémlik, hogy már találkoztam vele, de nem jut eszembe.
A nap többi részében ültem, zenét hallgattam és rajzolgattam.
Milyen unalmas.
Másnap ismét arra ébredtem, hogy dörömbölnek az ajtón. Kicsoszogtam a nappaliba, és láttam, hogy abuci már megy nyitni az ajtót.
- Megyek már, megyek már!
Kinyitotta.
Rendőrség.
- Stohl András, jöjjön, megyünk a börtönbe!
Katt. Rátették a bilincset, majd fogták és elráncigálták, beültették a rendőrautóba és elhajtottak.
- Börtön...?! - kérdeztem hangosan. Nagyon kiakadtam.
| |
|
|