Nem értettem őt, hogy miért viselkedett olyan rendellenesen. De később minden kiderült...
- Szóval, Fluor tőled lopta a Mizu-t?
- Igen, így történt. - mondta. - Ellopta, amikor együtt buliztunk! Itt történt nálam, egy házibuliban... és emlékszem elkérte, hogy megnézhesse miről is szól. De nem értettem miért kért hozzá tollat meg papírt...
- Na, és miért?
- Nem tudom!!! Még mindig nem tudom miért kért tollat meg papírt. De ellopta. A dalt is meg a tollat is...
- Ühümm. Na, és most mi lesz? Mit fogsz cselekedni, abuci?
- Hát, valahogyan visszakéne lopni tőle a tollamat. Azt a hülye dalt meg hagyom a francba, úgyis kinövik pár év múlva, a dícséret pedig úgyis annak jár, aki megalkotta.
- Értem. És hogyan szeretnéd visszaszerezni?
- Hát, már kiterveltem valamit. Van A-terv. Meg van egy B-terv is, ha az A nem jönne be. Ha pedig egyiksem, akkor még mindig ott van a C-terv.
- Láthatnám?
- Nem. Sorban mindent. Ha az A-terv nem jönne be, csak akkor mutatom meg a B-t.
Előszedett egy papírt az ingjének a jobb mellzsebéből és leraktam elém, széthajtotta. Ez állt rajta kézzel írottan:
A-terv:
- kommandós ruha /sísapka, fekete cicanadrág és egy hosszú fekete pulcsi, zseblámpa, zöld arcfesték, egy öngyújtó/
- öngyújtó
- indítókulcs
- légkalapács
1. Felvesszük a kommandós felszerelést.
2. Rágyújtunk.
3. Megint rágyújtunk.
4. Az indítókulcsot becsempésszük a fürdőszobájába a Tomikának megtévesztő nyomként.
5. A légkalapácsot elrejtjük a közeli uszodában, és csak akkor használjuk, ha nem jönne be az indítókulcsos dolog.
6. Behatolunk Tomikának és elvesszük a tollat.
- "Behatolunk Tomikának"? Nem inkább "behatolunk Tomika szobájába és elvesszük a tollat"?
- Ja, de, lehet. Kapkodtam, amikor írtam... - válaszolta.
- Te akkor se tudsz írni, amikor nem kapkodsz...
- Mit mondtál??
- Azt, hogy te olyan jó dolgokon gondolkodsz.
- Ja, akkor jól van. Este indulunk Tomika házához.
A nap hátralevő részében nem csináltam semmi érdekes dolgot. Bekapcsoltam a laptopot és elszörnyedve néztem a Windows Vistát rajta. Szörnyű dolog, hogy ez megtörténhetett... remélem még legális is. Kár az ilyenért még pénzt is kiadni. Bementem a saját, külön kialakított szobámba a laptoppal, és megkerestem a saját fejlesztésű OP-rendszer telepítő CD-t. MNBR™ viStæve - megbízható, gyors és mellesleg vírusmentes. Még virágmag koromban írtam meg. No nézzük... kinyitottam az olvasót, behelyeztem a CD-t és ekkor konstantáltam, hogy a képernyőn hatalmas betűkkel ez:
FATAL ERROR
Hát, persze! Vista.
Ásztálááávisztááá, merci Vista! Adieu!
Pont mikor elindítottam volna a telepítőt berontott Buci.
- Indulunk! Gyere! - karon fogott és kirángatott. A kezembe nyomott egy halom fekete cuccot, mondta, hogy öltözzek. Felvettem a cicanadrágot, a pulcsit és a sísapkát. Ekkor odajött - már ő is az egyenruhában feszített - és az arcomra kente a zöld festéket. Tudjátok, két csíkot a szemem alá. Intett, hogy üljek be a kocsiba és elindultunk Tomika házához. Amikor odaértünk Buci elővette a bankkártyáját, hogy a zárat kinyissa vele. Én egyszerűen csak lenyomtam a kilincset, és az ajtó kinyílt, mert nem volt kulcsra zárva. Az indítókulcsot beledobta a wc-kagylóba, én meg addig bementem a hálószobájába, hogy megkeressem a tollat, de hallottam valami zörgést, ezért gyorsan elbújtam egy szobanövény mögé. Fluor szerencsére nem vette észre, hogy ott vagyok. Valamit kutatott az íróasztalában aztán kiment. Gyorsan utánamentem és láttam, hogy bement a fürdőszobába! Kiszaladtam az ajtó elé, és azon töprengtem vajon ott van-e még Buci, de ekkor rátette a kezét a vállamra.
- Fiam, megyünk az uszodába a légkalapácsért!
- Várj, mi a B-terv?
- Hát, az A-terv fordítottja...
- És a C?
- A C-terv? Nos, az annyi, hogy egyszerűen csak becsöngetünk civilben és megkérdezzük visszakaphatnánk-e a tollamat.
- Ez jó ötletnek tűnik. Na, Buci hopp, öltözzünk!
Átöltöztünk hamar a kocsinál, a felesleges cuccokat beraktuk a kocsiba, majd visszasétáltunk Fluor házához, és becsöngettünk. Senki nem jött ki. Mégegyszer becsöngettünk, de még mindig semmi.
- Tamás! Tamás gyere ki, vagy bemegyünk! - ordította András.
Ekkor kinyílt az ajtó és álmos fejjel ott állt az ajtóban Fluor.
- Szia, Tomikám! - Fluornak kifutott a vér az arcából. A felismerés... - visszakérhetném a tollamat?
Elkezdett a vér visszajönni, és megkönnyebbülés látszódott az arcán.
- Persze! Egy pillanat és hozom. - eltűnt az ajtóból.
- Na, gondoltam, hogy valamelyik csak bejön! - mondta Buci.
- Én is reméltem. - mosolyogtam újdonsült barátomra.
Fluor közben visszatért és odaadta a tollat.
- Tessék itt van. - most már ő is mosolygott.
Elköszöntünk és haza indultunk. Ez a nap is lezárult... bár a Vistát nem sikerült leszedni a gépről. Úgy tűnik immunins az uninstallálásra.
|